2010. január 22., péntek

Bester Freunde

Volt már az életetekben olyan ember kiben százszázalékosan megbízhattál?
Akit már megbántottál és dorgáló szavak helyett,
azt éreztette veled, hogy így is fontos vagy neki?!
És ha megkérdezik hogy ki ő?
Akkor azt válaszoltad, hogy:

Ő a legjobb barátom, és büszke vagyok rá, és tiszta szívemből szeretem.

Nekem szerencsére most van, egy olyan személy az életemben.
Egyszer volt csak életemben ilyen. Akkor is nagyon fiatal voltam.
De most már, idősebb fejjel teljesen máshogy látom ezeket a dolgokat.
Jó az életben, ha vannak barátaink.
Természetesen igaz barátokra gondolok.
De mindig lesz egy olyan barátunk aki mindig ott lesz mellettünk, bármikor, bárhogyan.
Feltétel nélküli szeretet.

Ezzel a bejegyzéssel azt akartam bemutatni hogy mennyire is fontos nekem ez az ember.

Amíg a szívem dobog..

idézet.

Azt mondod jó ember vagyok. Köszönöm a bizalmat, de ne mondd, mert nem ismersz. Hogy is ismerhetnél?! Hisz csak egyik arcomat látod nap, mint nap. A többivel még nem is találkoztál – gondolom nem is fogsz. Ha évekig mindenhová követnél, mindent éreznél, amit én, mindent hallanál, amit én és minden gondolatomat látnád, akkor talán megismernél. De ez lehetetlen. Tehát ne mondd, hogy jó ember vagyok! Ki a jó ember? Olyan nincs is… vagy te már találkoztál olyannal? Igen? Meséld el, milyen volt? Na látod.. nem megy. Mert mindenkinek csak egy arcát ismerheted, azt, amit éppen feléd mutat. Még azt sem teljesen. És ha önmagadat is alig ismered, hogy állíthatod valakiről, hogy jó ember? Miért nem azt mondod : jó az az arc, amit felém mutat. De nem tudom, milyen a többi…

2010. január 18., hétfő

Szünet féle lesz a blogolás terén egy kicsit. Nem fogom bezárni, csak szünetelek. Okok nincsenek.

2010. január 17., vasárnap

2010. január 15., péntek

whatcha say.

Előre is bocsánat, de már félálomba vagyok...
Az érzések tisztázódtak bennem valamilyen szinten. Csak 1 dolog aggaszt még. Ami nagy valószínűséggel alakulni fog, de mégis...
Boldog vagyok. Végre. Ez köszönhető 3 embernek. Neveket nem akarok sorolni, de remélem tudják akikről szó van. Csak el ne felejtsem. Ebben a boldogságban is van egy kis ború és szürkeség... 2 dolog miatt is. Az egyik nem publikus a másik meg inkább "barátokról" szól.
Ezen érzéseimet lezárom most. Inkább egy kis másik érdekfeszítő dolog amivel szembesültem a mai napon...
Kórházba voltam látogatni, én figyeltem az emberek viselkedését hisz az egyik legdrámaibb osztályon voltunk.. Nőgyógyászat. A kórteremből ahol voltunk éppen egy fiatal lány mehetett haza. Boldogan csomagolta össze a csomagját az anyukájával. Mosolyogva köszöntek el tőlünk is. Megkérdeztem azt a személyt akit látogattunk [direkt nem írom le hogy ki ő.] hogy mi az oka hogy ilyen boldog a lány? Megdöbbenésemre éppen az a szó hangzott el a szájából amire nem vártam.. Abortusz. Le voltam döbbenve és még mindig le vagyok. Egy ilyen fiatal lánynak miért adatik meg az ami egy 10 éve próbálkozó párnak nem sikerül?? És ez a lány még el is dobja magától azt az életet ami benne fejlődött volna ki, és még boldogan, öröm ittasan távozott a kórteremből... Számomra ez felháborító volt...
Átéltem még egy furcsa élményt.. Megvizsgálták egyik Kismamának a benne fejlődő életnek a szívverését... A gép segítségével hallani lehetett a pici szívverését... Hát mit ne mondjak.. a hideg is kirázott tőle.. Nem az hogy rossz élmény lett volna csak hogy a szíve alatt van egy kisbaba egy másik élet ami még ártatlan és tiszta és lehet hogy egyszer nagy ember lesz belőle..

Ezen sorok írása után kicsit feléledtem.. de most vettem észre hogy egyre komolyabb témákat kezdek feszegetni..:O De hát kell ez is.;) A képet én csináltam tegnap este..:$

2010. január 12., kedd

Hullámvasút.

A napjaimat most ehhez a vidámparki játékhoz hasonlítanám.
Fent és Lent.
Jó és Rossz.
Nevetés és Sírás.
Sorolhatnám az ellentéteket..
Hullámvasút most minden számomra. Egyszer hihetetlenül boldog vagyok, önfeledten mosolygok, olykor hirtelen a padlón találom magam. Ezt mind látják a körülöttem lévő emberek is. Sajnos.
Legrosszabbul most, a legjobb barátom járt. Rajta töltöttem ki az egész dolgot.. Nem volt szándékomban ezt csinálni. Sajnálom, nem akarlak elveszíteni..
Sok minden kavarog bennem még mindig.. Leginkább Düh.
És sok kérdés.. Amik Miérttel kezdődnek.. De a válaszokat Soha nem fogjuk megkapni.

Tudod Tesó.. ameddig a szívem dobog.. [ ezt csak ő tudja..]
A kép hazafelé úton csináltam amikor esett a hó.. szerintem szép..

2010. január 11., hétfő

Sosem ismertem olyat, aki megtudta változtatni a kedvemet egyetlen szavával.
Sosem ismertem olyat, aki nélkül nem tudok élni.
Sosem ismertem olyat, aki elalvás előtt is eszembe volt és reggel rá gondoltam először.
Sosem ismertem olyat, akiért mindent megtennék, akiért az életemet is odaadnám.
Sosem ismertem olyat, akibe ilyen szerelmes tudtam volna lenni, amíg rád nem találtam!...

2010. január 8., péntek

egy régi versem..:O

Elakarsz menni innen,
édes virágom mikor,
az álomvilágom hiányol?!

Csak tagadni tudtam az,
érzéseimet játszottam magammal,
De most már nem tudok.

Fáj minden szó amit te ejtesz ki,
szádon amit más csókol,
és most annyit mondasz : mész!

Ez az idő nem most jött el,
Mostantól minden napot úgy élek meg,
mintha ez lenne az utolsó.

Ha mész akkor megyek én is,
álomvilágomba élni,
mert élni nélküled nem tudok.

2010. január 6., szerda

...

Nem tudom mi van velem. Érzések még mindig kavarognak bennem.
Csalódottság, düh, szeretet hiány..
Ezek a főbb alkotó elemei ennek a maszlagnak itt bennem mélyen..
Meg akarok szűnni.
Eltűnni innen.
Messzire.
Csak én és gondolataim amik már lassan felemésztenek.
De ilyenkor érzem azt hogy én is egy érző ember vagyok,
és nem tűnt el belőlem a szívem..
Mégis ez a fájdalom..
Felőröl.
Nagyokat nyelek még így is amikor írom a sorokat..
Rossz ez az állapot..

2010. január 5., kedd

your love is my drug.


Hát nem is tudom most miről kéne írnom. Sok érzés kavarog bennem.
Ideget eszem napról, napra. Érzéseimet nem tudom leírni. Pontosabban nem akarom.
Nem tudok most miről írni.. vagyis tudnék. csak.. mindegy.
Egy idézet féle.

Én-én vagyok. Se több, se kevesebb.. őrült, esőben mezítláb táncolós, felhők felett repülős, mindent és mindenkit szeretős, szeretni:bátor lélek vagyok. Nem bírálok és ítélkezem, elfogadom, hogy olyan vagy amilyen, mert Te Te vagy. Örömet lelek minden szépben, elolvadok a zenében, hol izzó lávaként, hol hunyorgó parázsként. Fákat ölelgetek, állatokat szeretgetek, csodálok mindent mi él vagy élt. Téged is. Mert mersz ember lenni, vagy azért, mert nem. Mert mersz szeretni, vagy azért mert nem. Engem kevesen értenek. De aki igen, az talán már érti mit jelent szeretni...

jellemzi a hangulatom..

2010. január 4., hétfő

Te voltál az...

3 hét után újra erőt veszek magamon és újra elkezdek blogolni.. valahogy ez ilyen számomra.. egyszer írok, egyszer nem. Nem is az hogy kedv kérdése.. Csak.. Inkább az írásra akarok koncentrálni és a valós életemre.
Az elmúlt 3 hétben leginkább magammal voltam elfoglalva. Magammal és kis környezetemmel.
Túl vagyok egy nagyon jó téli szüneten és egy nagyon jó szilveszteren. Megjegyzem. Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek aki olvassa szerény kis oldalamat. :)
Egyébként.. Boldognak mondom most magam. És hogy miért? Az maradjon még egy kicsit titokban.
És hogy mi ez a FamOus BeaR név? Tulajdonképpen én se tudom.:DD Jött és itt is maradt.
egymaci név megszűnt. meguntam.:D
most behozok egy kis rendszert.. hogy.. minden bejegyzés után teszek 1-1 személyes képet.. most a tegnapi kis csillagos rajzocskáimat teszem fel amit a kezemre pingáltam..xd nem 1 Picasso.. de hát.. ez vagyok Én.;)
csáóss.