2010. január 15., péntek

whatcha say.

Előre is bocsánat, de már félálomba vagyok...
Az érzések tisztázódtak bennem valamilyen szinten. Csak 1 dolog aggaszt még. Ami nagy valószínűséggel alakulni fog, de mégis...
Boldog vagyok. Végre. Ez köszönhető 3 embernek. Neveket nem akarok sorolni, de remélem tudják akikről szó van. Csak el ne felejtsem. Ebben a boldogságban is van egy kis ború és szürkeség... 2 dolog miatt is. Az egyik nem publikus a másik meg inkább "barátokról" szól.
Ezen érzéseimet lezárom most. Inkább egy kis másik érdekfeszítő dolog amivel szembesültem a mai napon...
Kórházba voltam látogatni, én figyeltem az emberek viselkedését hisz az egyik legdrámaibb osztályon voltunk.. Nőgyógyászat. A kórteremből ahol voltunk éppen egy fiatal lány mehetett haza. Boldogan csomagolta össze a csomagját az anyukájával. Mosolyogva köszöntek el tőlünk is. Megkérdeztem azt a személyt akit látogattunk [direkt nem írom le hogy ki ő.] hogy mi az oka hogy ilyen boldog a lány? Megdöbbenésemre éppen az a szó hangzott el a szájából amire nem vártam.. Abortusz. Le voltam döbbenve és még mindig le vagyok. Egy ilyen fiatal lánynak miért adatik meg az ami egy 10 éve próbálkozó párnak nem sikerül?? És ez a lány még el is dobja magától azt az életet ami benne fejlődött volna ki, és még boldogan, öröm ittasan távozott a kórteremből... Számomra ez felháborító volt...
Átéltem még egy furcsa élményt.. Megvizsgálták egyik Kismamának a benne fejlődő életnek a szívverését... A gép segítségével hallani lehetett a pici szívverését... Hát mit ne mondjak.. a hideg is kirázott tőle.. Nem az hogy rossz élmény lett volna csak hogy a szíve alatt van egy kisbaba egy másik élet ami még ártatlan és tiszta és lehet hogy egyszer nagy ember lesz belőle..

Ezen sorok írása után kicsit feléledtem.. de most vettem észre hogy egyre komolyabb témákat kezdek feszegetni..:O De hát kell ez is.;) A képet én csináltam tegnap este..:$

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése