A napjaimat most ehhez a vidámparki játékhoz hasonlítanám.
Fent és Lent.
Jó és Rossz.
Nevetés és Sírás.
Sorolhatnám az ellentéteket..
Hullámvasút most minden számomra. Egyszer hihetetlenül boldog vagyok, önfeledten mosolygok, olykor hirtelen a padlón találom magam. Ezt mind látják a körülöttem lévő emberek is. Sajnos.
Legrosszabbul most, a legjobb barátom járt. Rajta töltöttem ki az egész dolgot.. Nem volt szándékomban ezt csinálni. Sajnálom, nem akarlak elveszíteni..
Sok minden kavarog bennem még mindig.. Leginkább Düh.
És sok kérdés.. Amik Miérttel kezdődnek.. De a válaszokat Soha nem fogjuk megkapni.
Tudod Tesó.. ameddig a szívem dobog.. [ ezt csak ő tudja..]
A kép hazafelé úton csináltam amikor esett a hó.. szerintem szép..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése