Sok a gondolat, kevés a szó, mi kifejezi a dolgokat. Ez a show.

2010. március 26., péntek

Ceruzával rajzolt fantom kép, esküszöm, hm. Pont mint én.
Hát mit is tettem bárcsak érteném...?

Bejegyezte: M. dátum: 13:23

M.: Ez lennék én, szerény kis életem, egy-egy darabját próbálom, megmutatni, azoknak akiket érdekel.

visszakaptam a gyémántot, amit kiejtettem az ujjaim közül, de most a kezem szorítása erősebb, mint valaha. és soha nem engedem el.

Olyan mintha minden eltűnne. Nincs múlt, nincs jövő, csak a pillanat.

...álltam már sziklának tetején és feküdtem a mélységben...

Sosem tudtál elég nagy lenni, ha képes voltál feladni az álmodat egy idegen véleménye miatt.

Az élethez hozzátartozik az, hogy fájdalmat okozunk egymásnak vagy önmagunknak, de ebből nem következik az, hogy gyűlöljük a másikat.

Minden nap egy újabb remény, de nekem már nem kell a hazug színlelés.

Képablak téma. Üzemeltető: Blogger.